| új könyveinkből ajánló |
| szépirodalom |  |
 | Adler-Olsen, Jussi: Nyomtalanul
A 2010-es év legjobb skandináv krimijének választották a dán Jussi Adler-Olsen regényét. A magyarra átültetett sorozatban 2007 óta már húsz kötet jelent meg, s egy ilyen rangos díjjal jutalmazott műnek természetesen a hazai olvasók kezében a helye. Már a mű felvezetése is izgalmakat sejtet: A középkorú, kissé kiégett nyomozót, Carl Morköt kiváló kopónak tartják, de mivel fárasztó alak, kollégái nem dolgoznak vele szívesen. Amikor megalakul a Q-ügyosztály a lezárt, de felderítetlenül maradt ügyek újravizsgálására, Carlt ennek élére száműzik. A poros dossziék közül minden lelkesedés nélkül választja ki egy népszerű politikusnő évekkel ezelőtti eltűnésének anyagát. A csinos, harmincas Merete Lynggaardot utoljára egy komp fedélzetén látták értelmi fogyatékos öccsével. Miután Carl Mork és egyetlen segítsége, a csupán kávéfőzésre és takarításra mellé beosztott arab menekült, Assad munkához lát, csakhamar megdöbbentő részletek kerülnek felszínre. forrás: kello.hu |
 | Alvtegen, Karin: Árnyak
Méltán szerepel immár harmadízben a svéd írónő a legnépszerűbb északi bűnügyi regényeket a magyar olvasóközönséghez eljuttató könyvsorozatban. Karin Alvtegen legújabb pszichokrimijének alaphelyzete skandinávoktól elvárhatóan vérfagyasztó: Gerda Persson egyedül él, így a hiánya napokig nem tűnik fel senkinek. Amikor végül rátörik stockholmi otthonának ajtaját, már halott. A lakásban tökéletes rend és tisztaság uralkodik, s minden jel arra mutat, hogy az elhunyt után nem maradt rendezetlen ügy. Ám amikor a szociális munkás kinyitja a hűtőszekrényt, hihetetlen látvány tárul a szeme elé: a hűtőgép dugig van egy rendkívül népszerű Nobel-díjas író gondosan befóliázott, névre dedikált könyveivel. Vajon milyen titkokat rejt e különös, zúzmara lepte gyűjtemény? Mit mond el Gerdáról és Axel Ragnerfeldtről, a magának való íróról, akit egy egész nemzet istenít? forrás: kello.hu |
 | Anderson, Catherine: Indián szív
A tizenkilencedik század második felében a faji és egyéb háborús feszültségektől sújtott Texasban játszódik Anderson kisasszony indiános romantikus regényfolyamának második darabja, amelynek főhőse Fürge Antilop, egy vad komancs, akinek szíve is van. Olyannyira, hogy a marcona férfiú az említett szerv miatt gyullad szenvedélyes szerelemre egy szőke, kékszemű fehér leányzó, Amy Masters iránt. Kedvesét (akit szintén rabul ejt Fürge Antilop zord sármja) népe szokásai szerint eljegyzi, és megígéri, hogy visszatér érte. Amikor ígéretének tizenkét év után eleget tesz, már csak Amy sírjánál teheti tiszteletét. A fájdalomtól teljesen kiégett indián egy rablóbandához verődik minden mindegy alapon. Szerencsére azonban felbukkan hű barátja - az írónő korábbi regényében megismert - Farkasölő, és megmenti Fürge Antilopot a teljes lezülléstől. A férfi elhatározza, hogy új, jobb életet kezd, amit a sors egy elveszettnek hitt remény újraéledésével honorál... forrás: kello.hu |
 | Boučková, Tereza: A kakas éve
Noha a történet a közelmúlt Prágájában játszódik (2005 és 2006-ban), valójában igazi közép-kelet európai regényről van szó: a megjelenített magánemberi és társadalmi problémák pontosan ugyanígy jelen vannak Lengyelországban, a Balkánon, de akár hazánkban is. A főhős és mesélő (Boučková vállaltan önmagáról mintázott alakja) egy ötvenedik életévét taposó, megfáradt írónő, akit a szerzői válságnál is jobban próbára tesznek magánélete keserűségei. Épp csak eltemetik férje, Marek súlyos betegségben elhunyt édesapját, amikor két roma származású örökbefogadott fiuk közül az idősebb, Patrik ismét felbukkan: a problémás, kezelhetetlen, antiszociális kamasz sokadszor kerül szembe a törvénnyel. A nevelőszülők súlyos döntést kénytelenek hozni: egy időben azzal, hogy Patrik nagykorú lesz, kitagadják. A kisebbik fiúval, Lukásal sem sokkal jobb a helyzet, aki rendszeresen lopja meg őket, ráadásul teherbe ejt egy mindössze tizenöt éves kislányt. Fiaik lezüllésén a szülők nagyon nehezen teszik túl magukat, hiszen ők óriási szeretettel, türelemmel és kitartással nevelték fogadott gyerekeiket egy olyan életre, értékrendre, amilyet ők jónak tartanak. Szeretetük, igyekezetük mégsem volt elég. Mindez kudarcnak tekinthető? Vagy sorsszerű dolognak, ami az áthidalhatatlan kulturális és társadalmi különbségekből fakad? forrás: kello.hu |
 | Chopin, Kate: Az ébredés
Noha a történet a közelmúlt Prágájában játszódik (2005 és 2006-ban), valójában igazi közép-kelet európai regényről van szó: a megjelenített magánemberi és társadalmi problémák pontosan ugyanígy jelen vannak Lengyelországban, a Balkánon, de akár hazánkban is. A főhős és mesélő (Boučková vállaltan önmagáról mintázott alakja) egy ötvenedik életévét taposó, megfáradt írónő, akit a szerzői válságnál is jobban próbára tesznek magánélete keserűségei. Épp csak eltemetik férje, Marek súlyos betegségben elhunyt édesapját, amikor két roma származású örökbefogadott fiuk közül az idősebb, Patrik ismét felbukkan: a problémás, kezelhetetlen, antiszociális kamasz sokadszor kerül szembe a törvénnyel. A nevelőszülők súlyos döntést kénytelenek hozni: egy időben azzal, hogy Patrik nagykorú lesz, kitagadják. A kisebbik fiúval, Lukásal sem sokkal jobb a helyzet, aki rendszeresen lopja meg őket, ráadásul teherbe ejt egy mindössze tizenöt éves kislányt. Fiaik lezüllésén a szülők nagyon nehezen teszik túl magukat, hiszen ők óriási szeretettel, türelemmel és kitartással nevelték fogadott gyerekeiket egy olyan életre, értékrendre, amilyet ők jónak tartanak. Szeretetük, igyekezetük mégsem volt elég. Mindez kudarcnak tekinthető? Vagy sorsszerű dolognak, ami az áthidalhatatlan kulturális és társadalmi különbségekből fakad? forrás: kello.hu |
 | Christie, Agatha: A barna ruhás férfi
Anne Beddingfield édesja - Beddingfield professzor - halála után közeli barátaihoz, Flemmingékhez utazik Londonba. A Hyde Park Corner metrómegállónál szemtanúja lesz egy balesetnek, majd másnap a Daily Mail hasábjairól a tudomására jut, hogy Sir Pedler Malomházában női holttestre leltek. A dolog, ami miatt felfigyel az újsághírre, a két eset közötti párhuzam: mindkettőnél jelen volt egy barna öltönyös, sötét napszemüveges férfi. Az összefüggéseknek azonban ezzel koránt sincs vége: Anne a helyszínen talált cédulán olvasható rejtélyes adatok alapján arra következtet, hogy a szálak összefüggnek egy szintén a közelmúltban történt gyémántrablással... forrás: kello.hu |
 | Christie, Agatha: Chimneys titka
Anthony Cade-et, a mindenre kész kalandort Afrikában felkeresi egyik barátja, Jimmy Garth és üzletet ajánl. Anthonynak Stylptitch gróf vagyont érő, sokakat kompromittáló emlékiratait kellene eljuttatnia Londonba, egy újság szerkesztőségébe. Szívesen vállalja a feladatot, mert ugyancsak hozzá kerültek bizonyos Virginia Revel szerelmeslevelei, egyúttal ezeket is visszajuttathatná jogos tulajdonosának. Londonban többen is megpróbálják megszerezni az emlékiratokat; a szobájába betörve azonban a kézirat helyett a leveleket viszik el. A tolvaj - felismervén tévedését - a levelek aláíróját, Virginia Revelt kezdi zsarolni. Virginiának azonban semmi köze sincs a levelekhez, viszont az a feladata, hogy az emlékirat megszerzése végett segítsen elcsábítani Anthonyt. A társaság egy vidéki birtokon, Kőváralján találkozik, ahol Mihály herceg, a herzoslowakiai trónörökös éppen üzleti megbeszélést folytat. Anthony akkor érkezik, amikor lövés dördül, és Mihály herceget holtan találják. A gyanú Cade-re terelődik, ám csakhamar kiderül, hogy senki sem az, akinek látszik, továbbá, hogy az események - így a kéziratért és a levelekért folyó harc - hátterében valójában egy régen a kastélyban elrejtett, elrabolt koronaékszer felkutatása áll... forrás: kello.hu |
 | Cook, Robin: Gyilkos terápia
A bestseller szerző új egészségügyi témájú thrillerében visszatérő szereplőivel, az igazságügyi orvosszakértő házaspár Jack Stapletonttal és feleségével, Laurie Montgomeryvel találkozhatnak újra a rajongók. A páros ezúttal egy kontinenseken átívelő ügybe keveredik, amelynek középpontjában a közeljövő nagyreményű biotechnológia fejlesztése, az ún. indukált pluripotens sejtek állnak, amelyektől őssejtekhez hasonítható gyógyító hatást várnak a kutatók. Az előállítás szabadalma és a kereskedelmi jog természetesen sok milliárd dolláros üzlettel kecsegtet, amely nemcsak ambiciózus orvoskutatókat tesz mohó, a bűn útjára tévedő üzletemberekké, hanem a legnagyobb bűnszervezetek (a tokiói jakuza és a New York-i olasz maffia) figyelmét is felkelti. forrás: kello.hu |
 | Erskine, Barbara: Az idő örvényében
Abi Rutherford annak ellenére, hogy a harmincas éveinek az elején járó, szemrevaló fiatal hölgy, nagyon is komoly és felelősségteljes munkát végez: segédlelkészként szolgálja Istent és pásztorolja a híveket. A kötelesség az Észak-Cambridge-i Szent Hugó egyházközségbe szólítja, ahol közvetlen felettese a megnyerő, remek kedélyű lelkész, Kieran Scott lesz. Abi kezdeti örömét azonban egyre inkább befelhőzi Kieran megdöbbentően kiszámíthatatlan, baljós viselkedése. Egy ideig tűri a lelkész úr szeszélyeit, ám végül úgy dönt, képtelen elviselni a gerjesztett feszültséget és kilép. Meglepetésére az egyházi hatóságok egyáltalán nem úgy lépnek, ahogy elvárta tőlük, és mintha egy Kierannal kapcsolatos titokra is céloznának. Abi ekkor még csak nem is sejti, hogy a rejtély szálai milyen messzire nyúlnak: egészen addig a korig, amikor Britannia még a Római Birodalom része volt... forrás: kello.hu |
 | Flynn, Vince: Bérgyilkos
Vince Flynn legújabb regényében állandó főhőse, Mitch Rapp tér vissza, ám ezúttal nem jelenlegi mindennapjaiba, hanem meglehetősen terhelt múltjába pillanthatunk be. Az egész világot megrendítette a londoni Heathrow repülőtér és New York között közlekedő Pan Am 103-as járatának plasztikbomba általi felrobbantása a dél-skóciai Lockerbie felett. Az 1988. december 21-én bekövetkezett katasztrófának huszonegy országból összesen kétszázhetven áldozata volt, közülük négy magyar és száznyolcvankilenc amerikai. Az elhunytak között volt Mitch szerelme is, így saját életére is döntő befolyást gyakorolt az iszlám szélsőségesek merénylete. A tragédia megváltoztatta életét, s ez volt a döntő lépés, hogy bérgyilkos váljon belőle. A CIA kötelékébe lépve vált - egy hathónapos intenzív kiképzés eredményeképpen - valóságos gyilkoló géppé, aki mindent megtesz a fanatikus iszlám terroristák ellen, természetesen a bosszútól fűtve. Az ő útját követi a regény, Isztambulból Hamburgon keresztül a Közel-Keletre, Bejrútba. A regényből megismerhetjük a nemzetközi hírszerzés és a terrorizmus világát, a török fegyverkereskedők és a volt KGB-sek elleni harcot. forrás: kello.hu |
 | Garwood, Julie: Mentőangyal
A 13. század elejének Angliájában játszódó, erotikus jelenetekkel tűzdelt, romantikus szerelmes regény főszereplői, a törékeny Lady Johanna és a hatalmas termetű skót földesúr, Gabriel MacBain - a szokásai szerint - érdekből kötnek házasságot. Pedig az özvegyi sorsra jutott lady megfogadta, hogy nem megy újra férjhez. Még csak tizenhat éves, de már olyan akaraterővel rendelkezik, amely hatással van mindenkire, aki nem csupán az aranyhajú szépséget látja benne. Mégis, amikor János király ismét férjhez akarja adni, sőt a vőlegényt is kiválasztja neki, úgy tűnik, kénytelen lesz engedelmeskedni. Szerencsére ekkor tűnik fel szeretett bátyja, és azt javasolja, hogy menjen férjhez a barátjához, az említett jóképű skót harcoshoz. Johanna eleinte félénken viselkedik, de ahogy Gabriel MacBain gyengéden felfedi, milyen örömök várnak még kettejükre, az asszony kénytelen beismerni, hogy beleszeretett nyers modorú új férjébe. Hamarosan az angolokat ádázul gyűlölő klán számára is világossá válik, hogy rideg és bátor uruk teljesen odaadta szívét az új asszonynak. A király mesterkedése azonban veszélybe sodorja a friss frigyet, sőt pusztulással fenyegeti a férfit, akit Johanna egyre inkább megszeretett. forrás: kello.hu |
 | Grangé, Jean-Christophe: A lelkek erdeje
Filmvásznon is megelevenített (Bíbor folyók, 2000; Farkasok birodalma, 2005) előző könyveivel a "francia Stephen King" titulusát kivívó szerző folytatja az Egmont-Hungarynél megjelenő sikersorozatát. Harmadik krimijének nyitó helyszínén, Párizsban egymás után három bestiális gyilkosság történik. Mintha az elkövető az idők mélyéről érkezett volna, ősemberi rituálék szerint viszi véghez kannibál szertartásait. Jeanne Korowa vizsgálóbírónő személyesen is érintetté válik az ügyben, ezért a szabályokkal mit sem törődve országokon és kontinenseken át nyomába ered a gyanúsítottnak. Nicaragua és Guatemala után az argentin mocsarak vidékén szembesül a nem is sejtett igazsággal, melyben politika, dél-amerikai diktatúrák, őstörténet, misztika és valóság keveredik. forrás: kello.hu |
 | Heyer, Georgette: Különös özvegység
A két világháború közötti időszak kedvelt brit romantikus történelmi könyv-szerzőjének eredetileg 1946-ban született regénye egy nem mindennapi jegyesség és viharos gyorsaságú özveggyé válás történetét meséli el. A regény női főhőse Elinor Rochdale, a huszonhat esztendős, szegény hölgy, aki egy nevelőnői állásra jelentkezik. A londoni pályaudvaron azonban tévedésből rossz hintóba száll, így nem reménybeli munkaadójánál, hanem a rossz hírű és romlott, erkölcstelen életet élő Eustace Cheviot birtokán találja magát. Egy megdöbbentő beszélgetés után szembesül Elinor azzal, hogy a fiatal férfi meglehetősen céltudatos unokabátyja, egyben gyámja, Lord Carlyon meg kívánja őt győzni arról, hogy anyagi megfontolásból menjen hozzá unokaöccséhez, mert akkor nem ő örökli az életmódja miatt valószínűleg rövid életű Eustace birtokát. A helyzet azonban bonyolódik, hiszen egy szerencsétlenül végződő verekedés közben Lord Carlyon legfiatalabb öccse halálosan megsebzi az ittas, s a verekedést kezdeményező Eustace-t. A Lord, a fiatal lány társaságában így felkerekedik a haldokló fiatalemberhez, hogy sort kerítsenek a rendhagyó esküvőre. Mire Elinor másnap felébred, már gazdag özvegy. Meglehetősen meggondolatlan döntését azonban hamar megbánja: nem sokkal később egy nemzetközi kémjátszma közepén találja magát, betörők, hívatlan vendégek és gyilkosságok közepette. Ráadásul még újdonsült rokona, Lord Carlyon sem hagyja békén... forrás: kello.hu |
 | Hill, Susan: A fekete ruhás nő
Egy békés karácsonyesten a narrátor-főhős családja kísértethistóriákat kezd mesélni, és végül őt is - mint családfőt - kérlelik, meséljen el egy rémtörténetet. Nem áll kötélnek, mert - bár senki sem tudja, - neki is megvan a maga valódi kísértethistóriája. A felidéződött élmények azonban már nem hagyják nyugodni, és papírra azt a sok évvel ezelőtti hátborzongató történetet, amelynek részese és szenvedő alanya volt. Kezdő ügyvédként főnöke megbízásából egy különös öreg hölgy temetésén kellett az irodát képviselni, és a hagyatékot átnéznie a világtól elzárt, magányos házban. A gyanús események már a temetés előtt elkezdődtek, és csak szaporodtak, amikor a temetőben - csak az ő számára láthatóan - megjelent egy régimódi öltözetű, kísérteties küllemű asszony... forrás: kello.hu |
 | Kepes András: Tövispuszta
Kepes Andrást elsősorban televíziós személyiségként ismerhetik az olvasók, műsorait évtizedeken át követhettük figyelemmel a képernyőn, és eddig megjelent kötetei is e műfaj írott változatai voltak. Most azonban szépirodalmi szerzőként - regényíróként - mutatkozik be: műve igazi "huszadik század regénye", valósnak ható környezetbe helyezett fiktív mese és egyben társadalomrajz, de még inkább talán hármas családregény. A lapokon ugyanis három jellegzetesen magyarországi - egy földbirtokos arisztokrata, egy paraszti és egy vidéki zsidó - család három generációjának egymással elválaszthatatlanul összefonódó, a múlt századon átívelő sorsát követhetjük nyomon. A közös találkozási pont nem más, mint az otthonuk: Tövispuszta. Itt él sok-sok nemzedék óta a parasztgazda Veres família, Goldsteinék, a helyi boltosok és (a szomszédos Szentágostonban) Szentágostony grófék. Történetükbe ott kapcsolódunk be, amikor a történelem és a politika viharai először zilálták szét komolyabban a falu csendjét, rendjét: az első világháborút követően, illetve az arra csendben rakodó, a nácizmust lassan de biztosan érlelő években. A regény tizenhét fejezete napjainkig ível. forrás: kello.hu |
 | Limonov, Eduard: Ez vagyok én, Edicska
Az orosz irodalmi és politikai élet igazi fenegyereke Eduard Limonov. A nyolcvanas években nemzetközi sikert aratott Ez vagyok én, Edicska című regénye, mely személyes történetét dolgozza fel. Limonov a hetvenes években az Egyesült Államokba emigrált, de megtapasztalta a kemény amerikai valóságot, illúziói szertefoszlottak. Regénye költő hőse barátnőjével disszidál sok orosz-zsidó honfitársával együtt, ám a nő hamarosan lelép egy gazdag amerikaival, Edicska pedig a névtelen emigránsok keserű kenyerét eszi, mígnem elhatározza, fellázad, ha kell fegyverrel kezében harcol jogaiért. A regény, mely 1991 után Oroszországban is bestseller lett, egyszerre fanyarul egyéni és kijózanítóan realista képet fest az amerikai társadalomról. forrás: kello.hu |
 | Lindsey, Johanna: Botrányos házasság
Az 1800-as évek első évtizedében, Angliában játszódik Johanna Lindsey érzelmes regénye, amelynek nyitányában Edgewood nyolcadik grófjának fia és örököse, Sebastian Townshend egy párbajban végez - addigi - legjobb barátjával, Giles Wemyss-szel. A tragikus eset után édesapja kitagadja őt; Sebasian pedig úgy dönt, elhagyja szülőországát. Szerencsét a kontinensen próbál: Holló álnéven magánnyomozói praxist indít. Új hivatása nem is megy rosszul: Sebasian nem válogat az ügyekben, amelyek közül gyakorlatilag egy sem marad megoldatlan. Mindeközben Edgewoodban baljós események követik egymást, az idős grófot gyanús balesetek érik. A szomszédban élő szemfüles ifjú hölgy, Lady Margaret Lenor gyanút fog: egy titokzatos - kevéssé tehetséges - merénylő próbálkozik a gróf megölésével. Lady Margaret felkutatja Sebastiant, hogy a segítségét kérje. A fiatalember kezdetei vonakodása olyannyira megszűnik, hogy - természetesen csak a látszat és az ügy kedvéért - még hajlandó nőül is venni Miss Lenort. Kezdeti érdekkapcsolatuk azonban hamarosan igazi szerelemmé nemesül... forrás: kello.hu |
 | Lovas Nagy Anna: Verazélet
A rendkívül sokoldalú alkotó első regénye egyértelműen önéletrajzi indíttatású mű. Természetesen nem nélkülözi a fiktív elemeket, ám jelentős részében a szerző igencsak mozgalmas életére hagyatkozik. A felvillanás-szerű képekből rajzolódik ki egy sajátos életút: a nehéz szülői háttér, vagyis inkább annak hiánya (a prostituált anya, aki elhagyta a gyermekét és az ismeretlen apa), a nevelőszülőknél, az önkéntes állami gondozásban töltött gyermek- és kamaszkor, majd "az ártatlan, leszbikus Lolita" szárnypróbálgatásai. Megtudhatjuk, hogy hogyan is szeretett bele az egyértelműen a lányokat szerető kamaszlány a nála jóval idősebb Gáborba, hogyan házasodtak meg és született kislányuk. Az egyes szám első személyben elmesélt regényben természetesen szó esik házassága megromlásáról, arról, hogy hogyan is vállalta fel leszbikusságát, hogyan vált az íróképmás tárgyalkotóvá és kézművessé, melynek segítségével eltarthatta magát és családját, miközben szenvedélyesen írt, rajzolt és illusztrált. Olvashatunk a meleg szerelemről, a kötetcímben is szereplő Veráról, szakításról, a család nélküli magányról, zsidó származásának felkutatásáról vagy éppen az anyahiány és az anyaság közös tudatáról. forrás: kello.hu |
 | Mendoza, Eduardo: Pomponius Flatus különös utazása
Időszámításunk kezdetekor, a Római Birodalomban játszódik Eduardo Mendoza regénye, amelynek főhőse egy Pomponius Flatus nevű derék római polgár. Pomponius egy etruszk eredetűnek vélt papiruszon olvasott homályos mondatból arra következtet, hogy létezik valahol egy forrás, amelyből kortyintva bölcsességre lehet szert tenni. A varázslatos csermely után kutatva irdatlan távolságokat jár be, de éles elme helyett csak mindenféle gyomor- és bélfertőzésre tett szert eleddig. A mélypont valahol Ciliciától délre jön el: egy kóstolás után olyan hasmenés keríti hatalmába, hogy lehullva a nyeregből eszméletét veszti. Egy nomád arab karaván veszi magához, és bízza egy júdeai banya gondjaira. Pomponius épp a kunyhó körül őgyelgő kecskéket próbálja megfejni, amikor egy titokzatos kisfiú kéri a segítségét: a gyermeket Jézusnak hívják, és azt szeretné, hogy a római bizonyítsa be apja, József ártatlanságát, akit hamis váddal készülnek másnap keresztre feszíteni. Pomponius - húsz jóféle dínár ellenében - el is vállalja a dolgot, nem sejtve akkor még, hogy miféle ügybe keveredett... forrás: kello.hu |
 | Miłosz, Czesław: Családias Európa
Időszámításunk kezdetekor, a Római Birodalomban játszódik Eduardo Mendoza regénye, amelynek főhőse egy Pomponius Flatus nevű derék római polgár. Pomponius egy etruszk eredetűnek vélt papiruszon olvasott homályos mondatból arra következtet, hogy létezik valahol egy forrás, amelyből kortyintva bölcsességre lehet szert tenni. A varázslatos csermely után kutatva irdatlan távolságokat jár be, de éles elme helyett csak mindenféle gyomor- és bélfertőzésre tett szert eleddig. A mélypont valahol Ciliciától délre jön el: egy kóstolás után olyan hasmenés keríti hatalmába, hogy lehullva a nyeregből eszméletét veszti. Egy nomád arab karaván veszi magához, és bízza egy júdeai banya gondjaira. Pomponius épp a kunyhó körül őgyelgő kecskéket próbálja megfejni, amikor egy titokzatos kisfiú kéri a segítségét: a gyermeket Jézusnak hívják, és azt szeretné, hogy a római bizonyítsa be apja, József ártatlanságát, akit hamis váddal készülnek másnap keresztre feszíteni. Pomponius - húsz jóféle dínár ellenében - el is vállalja a dolgot, nem sejtve akkor még, hogy miféle ügybe keveredett... forrás: kello.hu |
 | Nicholls, David: A beugró
A híres-hírhedt londoni művésznegyed, a West End világában játszódik David Nicholls érzelmes regénye. A főhőse tipikus figura: Stephen igazi meg nem értett zseni, harmadvonalbeli színész, aki szerencsésebb kollégái partvonalon várakozó beugrójaként várja a lehetőséget, hogy bebizonyítsa, ő is érdemes a rivaldafényre. Pechjére azonban a társulat sztárja, Josh olyan egészséges mint a makk, lelkiismeretesen készül minden előadásra és kivétel nélkül mindig hajszálpontosan érkezik. Ráadásul Josh rendszeresen enged a benne lakó kisördög csábításának, amelyik Stephen szinte alig észrevehető, kifinomult, ám annál fájdalmasabb rendszeresen megalázására sarkallja. Nem csoda, hogy helyettese bosszút forral, méghozzá olyat, amire Josh egyáltalán nem számít: Stephen kínzója imádott, gyönyörű feleségét, Norát szándékozik elcsábítani... forrás: kello.hu |
 | Nyikityina, Natalja: Fizetés nélküli szabadság
Miután megjárta a csecsen háború poklát, Nyikolaj gyári munkásnak áll. Szabadsága idején azonban ráébred, hogy akár fel is adhatna mindent, és életét teljes egészében szenvedélyének, a festészetnek szentelhetné. Ekkor felbukkan egy ismeretlen nő, akit képtelen kiverni a fejéből . Meghatóan őszinte történet a szerelemhez, a rokonokhoz, a szülőföldhöz, a valláshoz, a természethez és a kultúrához fűződő emberi viszonyokról és a mindebből fakadó örök problémákról. Hősei valódi, hús-vér emberek, akik a mai világban mindannyiunk számára megkerülhetetlen kérdésekre keresik a válaszokat. forrás: kello.hu |
 | O'Flanagan, Sheila: A tökéletes férfi
A fantázia alkotta lényekben sokan hisznek vagy akarnak hinni: ilyenek az angyalok, a tündérek, az egyszarvúak - vagy épp a tökéletes férfiak. Noha Britt, aki sokat tapasztalt, egy viharos házasságon túl levő válóperes ügyvédként természetesen tisztában van vele, hogy ez utóbbi nem létezhet, mégis ezt a címet adja könyve címéül, amelyben szerelmi problémákkal kapcsolatban osztja az észt. Népszerűségi listák elején álló kötetét még tovább népszerűsíteni érkezik az Aphrodité luxushajó fedélzetére, ahol művéről készül több előadást tartani. Az útra - amely a romantikus álom netovábbja: egy Valentin-körút a Karib-tengeren - elkíséri a húga, Mia is, aki nővérével ellentétben még hisz a mesékben - még akkor is, ha egyedül neveli a kislányát, akinek az apja egy nős férfi. Az összezárva töltött napok kihozzák a két nővér közötti különbségeket, méghozzá komoly feszültségek képében. Ugyanakkor a hajóút nem csak kellemetlen meglepetéseket tartogat Britt és Mia számára... forrás: kello.hu |
 | O'Hagan, Andrew: Maf kutya kalandjai barátjával, Marilyn Monroe-val
Marilyn Monroe-t láttuk már szinte mindenhogyan, nemcsak a filmjeiben, hanem róla készült filmekben, életrajzokban, regényekben, nagy írók visszaemlékezéseiben, Andy Warhol képein; láttuk mesés ruhákban és még mesésebb pucérságában. De úgy, ahogy ebben a regényben, még sohasem láttuk: a kutyája, az elbűvölően okos, végtelenül művelt és sziporkázóan szellemes ebfilozófus, Maf szemével. Monroe 1960-ban, Frank Sinatrától kapott ajándékba egy máltai terriert, amely - pontosabban aki, hiszen nemcsak érző lényről van szó, hanem nagy gondolkodóról is - együtt volt a színésznővel élete utolsó két évében. Az Arthur Millerrel való szakítás után Monroe színészi és magánéletében is egyre bizonytalanabbá vált, magányos volt, időről időre elhatalmasodott rajta a depresszió, egyre több gyógyszert szedett, Dosztojevszkijt olvasott, és különböző pszichiáterekkel próbálkozott. Maf pedig végig vele van, elkíséri a pszichiáterhez, a New York-i elit estélyeire, a próbákra, a felvételekre, egy mexikói kirándulásra; végighallgatja a Frank Sinatrával, Carson McCullersszel, Kennedyvel és a kor még számtalan színes egyéniségével folytatott beszélgetéseit. Maf, aki neveltetésénél fogva baloldali gondolkodó, sőt éppenséggel trockista, hol kutyákkal folytat magvas eszmecseréket, hol macskákkal perlekedik, hol patkányokat hajkurász, de leginkább forrón szeretett gazdája, Marilyn életének eseményeit kommentálja. Andrew OHagan Londonban élő skót író számos nyelven megjelent első három regényével (Our Fathers, Personality, Be Near Me) már jelentős brit és nemzetközi díjakat nyert el. Magyar fordításban ez az első könyve. forrás: kello.hu |
 | Outers, Jean-Luc: Vízművek
A belga író fanyar, ironikus hangvételű regénye egyszerre karikatúrája az emberi természetnek, két ember észérvekkel megmagyarázhatatlan vonzalmának és szatíra a mai Belgiumról. A főhős, Valre a Brüsszeli Természettudományi Múzeum kutatójaként a dinoszauruszok szaporodásával foglalkozik, rabul ejtve a tojás biológiai tökélyétől. E tudományos szenvedélye vezérli ösztöneit is, hiszen furcsa mód csakis terhes nők tudják elcsábítani, amiből nem kevés bonyodalom származik, amelyek kisebb sérülésektől eltekintve kalandosnak nevezhetők, egészen addig, míg apja temetésén meg nem pillantja sógornője, Eva terhes hasát. E furcsa szerelmi háromszög hátterében viszont ott lebeg a kettéhasadt belga társadalom, amelyet pusztán az óriási államadósság vákuuma tart egyben. forrás: kello.hu |
 | Park, Tony: Távoli láthatár
Az új "Wilbur Smith"-ként beharangozott ausztrál szerző nemzetközi bűnözésről szóló regénye Délkelet-Afrikában játszódik. A főhős, Michael Williams szafarivezetőként éli látszólag gondtalan életét Dél-Afrika és Zimbabwe között. Lelkében azonban nehéz terhet hordoz a volt ausztrál katonatiszt: barátnőjét egy éve meggyilkolta néhány mozambiki elefántvadász. A Dél-afrikai Rendőrség a tettesek nyomára akadt, és felkérik Mike-ot, legyen a segítségükre a kézre kerítésükben. Williams őrnagy maga sem tudja, mire mond igent, nyakában a teherautónyi turistával, ráadásul egyik utasa gyanúját is felkelti. Afrika legszebb vidékein folyik az üldözés, míg végre Mike-nak lehetősége nyílik bosszút állni, azonban nem mindegy, milyen áron. forrás: kello.hu |
 | Patterson, James - Charbonnet, Gabrielle: Máris hiányzol!
Sokan irigylik a gazdag szülők gyerekeit, hisz mindent megkapnak, amiről más lurkók csak álmodoznak: a legjobb ruhákat, a legszebb játékokat, a legfinomabb nassolni valókat. Csak épp gyakorta a legfontosabban, szeretetben és figyelemben szenvednek hiányt. Így él a kilencéves Jane Margaux is, egy világhírű és természetesen roppant elfoglalt Broadway-producer kislánya. Jane hetente egyszer egy órácskára látja az édesanyját, akinek a hiányát - ahogy az gyakorta szokott lenni - egy képzeletbeli barát pótolja, aki ez esetben egy harminc körüli, megnyerő úr, Michael. A kislány fantázia alkotta oltalmazója nemcsak kedves, de okos is: tudja, hogy fajtája sorsa az elfelejtés szokott lenni, így aztán magától úgy dönt, hogy kilép Jane életéből. Csakhogy Jane nem átlagos kislány, és nem is feledkezik meg Michaelről sem egy, sem öt, de még húsz év múlva sem, hiába lett belőle azóta felnőtt hölgy, és ünnepelt drámaíró. Egy nap azonban különös dolog történik: Jane találkozik egy igen szimpatikus, harminc körüli fiatalemberrel, aki Michaelnek hívnak... forrás: kello.hu |
 | Podmaniczky Szilárd: Kisgyerekek emlékiratai
Podmaniczky Szilárd egészen egyedülálló novelláskötete egyszerre szívbemarkolóan tragikus és gyermekien nevettető olvasmány. A történetek elbeszélői gyerekek, akik a maguk előítéletmentes, naiv nézőpontjából mesélik el életüket. Ezek az elbeszélések mindennapos tragédiákról szólnak: balesetben elhunyt férjét és gyermekét gyászoló özvegyasszonyról, vízbe fulladt kisfiúról, öt hónapra született, mindössze hat napot élt újszülött kislányról. A kötet különös hangulatát az adja, hogy ezek a fájdalmas családi tragédiák valami maguktól értetődő közvetlenséggel, tárgyilagossággal, sőt szeretettel, a felnőttek dolgaival kapcsolatos értetlenséggel szólalnak meg. Innen nézve a halál nem föltétlen rossz, csak érthetetlen, hogy anyu miért érzi szükségesnek, hogy beszámoljon bontakozó új kapcsolatáról halott férje sírjánál, a medence rács nélküli lefolyójában pedig tisztára olyan érzés beszippantódni, mint anyu hasába visszamenni. forrás: kello.hu |
 | Robotham, Michael: Igazi fájdalom
A szerző állandó főhőse, Joe O'Loughlin klinikai pszichológus-kriminológus lép ismét színre Michael Robotham bűnügyi regényében. Joe ezúttal kamasz lánya egyii legjobb barátnőjének, Siennának segít: a lányra sokkos állapotban talál rá a folyóparti bozótosban, közel ahhoz a helyszínhez, ahol Sienna édesapjával, Ray Hegarty nyugalmazott rendőrtiszttel valaki brutálisan végzett. A nyomozók Hegarty lányát vádolják a gyilkosság elkövetésével, O'Loughlin azonban nem: a tapasztalt lélekbúvár-detektív figyelme némi kutakodás után a gyerekek körülrajongott drámaoktatójára, Gordon Ellisre irányul, akinek karizmatikus, vonzó álarca alatt valódi szörnyeteget sejt. Mindeközben megkezdődik annak a három neonáci férfinak a pere, akik példátlan kegyetlenséggel végeztek egy ukrán család öt tagjával. Ahogy O'Loughlin előre halad a rejtély megoldásában, a két megrázó ügy szálai egyszer csak egybeolvadnak... forrás: kello.hu |
 | Safak, Elif: Szerelem
Ella Rubinstein az átlagos felső-középosztálybeli amerikai nők életét éli: lassan két évtizede egy jómódú fogorvos, David felesége, aki életét három gyerekük, Jeanette, illetve az ikerpár, Orly és Avi nevelésének szentelte. Napjai megnyugtató egyformaságban telnek viktoriánus stílusú northamptoni házukban, egészen addig a pillanatig, amíg az épp csak nagykorú Jeanette be nem jelenti, hogy feleségül megy a barátjához, Scotthoz. Ellát szinte sokkolja a hír, de nem elsősorban a lánya elvesztése miatt: az esemény saját sorsa ürességére, és a szenvedélyes szerelem fájó hiányára ébreszti rá. Hogy kitörjön a nyomasztóvá vált monotonitásból, munkát vállal egy kiadónál; elsőként egy Hollandiában élő, Z. Zahara néven író férfi A szerelem törvénye című kéziratát kell értékelnie. A történet a tizenharmadik századi Anatóliában, Konya városában játszódik. Főhőse nem más, mint az iszlám költőfejedelem és legendás misztikus, Rúmi, aki Zahara meséjében szenvedélyes szerelemre gyullad egy különleges, karizmatikus személyiséggel bíró dervis, Semsz iránt. A vándor dervist nemcsak személyes kisugárzása, lenyűgöző szókimondása teszi egyedivé, hanem elsősorban az a negyven szabály, ami szerint él. Ellát mélyen megérintik és felkavarják az olvasottak, ezért elhatározza, hogy felveszi a kapcsolatot az íróval, aki iránt - bár még nem találkoztak - rejtélyes kötődést érez... forrás: kello.hu |
 | Schwartz, Gheorghe: Schwartz paranoia
Az aradi író szatirikus humorba csomagolt abszurd novellafüzére a nagystílű Gough-ról és a kisstílű Finch-ről szól, akik a maguk eszes-ügyes, hőbörgő és kísérletező módján próbálnak megélni és alkotni a közelmúlt Romániájához hasonló, abszurd világban. forrás: kello.hu |
 | Schwartz, John Burnham: Haruko hercegnő
Valós elemekből is építkezik az amerikai író regénye, amelynek főhőse és elbeszélője Haruko, a japán császárné. Haruko egy felső középosztálybeli család egyetlen gyermekeként nagy gondoskodásban és szeretetben nőtt fel a háború utáni Japánban. Kitűnő nevelésben részesül, okos és tehetséges diáknak bizonyul. A koronaherceggel egy teniszmérkőzés alkalmával ismerkedik meg, amelyet hamarosan lánykérés követ. A szerelmes Haruko igent mond, hiába próbálják lebeszélni szülei, ő lesz az első polgári származású tagja az elzárt és rendkívül hierarchikus rendben élő uralkodócsaládnak. Bízik benne, hogy a modernizálódó Japánban neki már nem kell alávetnie magát az ősi hagyományoknak. Ebben azonban keservesen csalódnia kell, az állandó nyomás és felügyelet alatt lelkileg összeroppan, fia születése után megnémul. Sok évvel később fia is egy polgárlányba lesz szerelmes és Haruko mindent elkövet annak érdekébe, hogy létre jöhessen a szerelemi házasság. Az Udvarban azonban nem sokat változtak a dolgok, és amikor a viszonyok az új hercegnő lelki egészségét kezdik tönkre tenni Hanuko menti ki őt és kislányát. Az egzotikus és szinte teljesen ismeretlen japán uralkodó család életéről, elzárt világáról hiteles és részletgazdag portrét festő regény ismeretterjesztő műként és érzékeny lélektani regénykét is élvezetes olvasmány. forrás: kello.hu |
 | Topol, Jáchym: Az ördög műhelye
Terezín, e 18. század végén Mária Terézia által alapított csehországi erődváros különös hely. Madártávlatból előtűnik sokszögalakú körvonala, mérnöki precizitással, pókhálószerűen kialakított utcarendszere, míg a hely minden egyes háza sötét titkokat rejt. A második világháború idején a város az Auschwitzba deportáltak egyik (sokak számára végső) állomása volt. Terezín a cseh író újabb regényének egyik fő helyszíne, a másik a Minszk melletti Hatiny, melyet az SS 1943 tavaszán teljes lakosságával együtt elpusztított. A történelmi valóságot groteszk mai közegbe helyező regény alapötlete is abszurd: a helyiek leküzdve minden ellenállást, a valóságot minél hívebben visszaadó múzeumot állítanak (mindkét település nagyszabású emlékhely a valóságban is). A szinte elmebetegségig fokozódó emlékgyűjtés azonban a visszájára fordul. Az Ördög műhelye a kipreparált, felvételekről megszólaló emberekkel, üzembe helyezett gyilkos szerszámokkal élővé teszi a múltat. forrás: kello.hu |
 | Walters, Minette: Zavart elmék
Bournemouth városkájának állóvizét 1970 nyarán egy példátlan kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság kavarja fel: valaki harminchárom késszúrással végzett egy idős nénivel, akit azt megelőzően órákon át kínzott. A gyanú hamar a hölgy értelmileg visszamaradott unokájára, Howard Stamp-re terelődik. Miután a fiút a rendőrségi cellában kínvallatásnak vetik alá, vállalja a bűncselekményt és az azzal járó börtönbüntetést. Sokat azonban nem ül le Howard a rászabott évekből: három esztendő elteltével végez magával a cellájában. Az ügy ezzel le is zárul - húsz évre. Két évtized elteltével ugyanis egy antropológus tanár, Jonathan Hughes ír az igazságszolgáltatás visszásságairól és tévedéseiről értekezik egy írásában, amely nagy hatást gyakorolt egy bournemouthi lakosra is. Mivel a férfi annak idején figyelemmel követte a Stamp-ügy alakulását, a Hughes-tanulmány hatására hamar felelevenednek benne a részletek, és már egyáltalán nem olyan biztos benne, hogy a szerencsétlen Howard volt az elkövető... forrás: kello.hu |
 |
szakirodalom |
 | Kaszás György: Gondolkodjunk, mert vagyunk! : 12 kreatív problémamegoldó módszer
Az elmúlt mintegy harminc év talán legjelentősebb magyar reklámszakemberének legújabb kötete - a tőle megszokott módon - ismét közérthető nyelven vezeti be az olvasót ebbe a sokak számára ismeretlen területbe. Mint azt az előszóban megállapítja, "az ember sajátos, bonyolult know-how alapján működik. Megszületésekor 100 milliárd agysejtje van. Ez a szám később folyamatosan csökken. De a nyitóegyenlegnek is csak a 10 %-át használja egész élete során. Ez persze meg is látszik a világon." Jelen kötet célja pontosan az, hogy ez ne így legyen. Természetesen nem "világmegváltásról van itt szó, hanem az egyéneknek, a gondolkodó embereknek kíván olyan ötletekkel szolgálni, melyekkel növelhetik kreativitásukat. A kötetben a szerző által használt módszerek közül kiválasztott tizenkettő szerepel (köztük viszonylag szélesebb körben is ismert módszerek, melyeket részletesen bemutat a reklámszakember. Ilyen például a fókuszmeghatározás, a hajszálkamódszer, a brainstorming-módszer, illetve annak egy alternatív változata, a hat kalap módszer, a Mind Map-módszer, a távol-keleti mandalamódszer, a SCAMPER-módszer vagy az ötletmátrix. forrás: kello.hu |
 | Fearn, Nicholas: Zénón és a teknősbéka avagy
Az angol újságíró szerző könyve rendhagyó, szórakoztató bevezetés a filozófia és a filozófiai gondolkodás történetébe. Huszonöt rövid, könnyen emészthető, kronológiai rendben haladó fejezete a nyugati gondolkodás történetének egy-egy kiemelkedő és jól ismert alakjával ismertet meg Thalésztól Derridáig. Az előszóban kifejtett alapvetés szerint a filozófusok legmaradandóbb teljesítményei a gondolkodás különféle "szerszámainak", (módszerek, megközelítésmódok) felfedezésében érhető tetten, amelyek akár a mindennapi életben is haszonnal forgathatók. Ennek megfelelően az egyes fejezetek egy-egy ilyen eszközt emelnek ki az adott filozófus életművéből. A fejezetek dióhéjban, keresetlen stílusban összefoglalják a filozófusok életútját, és - jobbára a populáris kultúrából vett példákon keresztül szemléltetik és magyarázzák el. forrás: kello.hu |
 | Ranschburg Jenő: Nők és férfiak
Biológiailag nem igényel különösebb bizonyítást a nemek közötti különbség, az azonban kevésbé ismert - holott bizonyított tény - hogy különbség van a férfi és a nő agya között is: a nőknél a bal félteke uralkodik, a férfiaknál a jobb, bár az utóbbiaknál inkább kiegyensúlyozottabb a két félteke működése. A pszichológiai különbségek vizsgálata átvezet a társadalmi térbe, a különböző kultúrák, hagyományok alakította viszonylatrendszerbe. A megfelelés azonban sokszor túl jól sikerül - a bátor, erős, intelligens férfi mellett másodrendű szerep jut a "butácska" nő számára, amire természetes válasz a feminizmus. Ez viszont - ha kitűzött céljait elérné - ugyanarra jutna ellenkező előjellel, ami ellen tiltakozik: a férfinél magasabb rendű nő eszményéhez. A nő és a férfi című írásában a szerző célja ennek a megzavarodott identitásnak a helyreállítása. "Könyvemben azt az álláspontot képviselem, amely szerint a nő (...) érdeklődése, a tárgyi és személyi világhoz való hozzáállása más, mint a férfié, és a szocializáció során kibontakozó tulajdonságai ehhez az eltérő világképhez igazodnak". A meghitt erőszak némileg hasonló témakört tárgyal: a családon belüli erőszak a legnehezebben kezelhető problémakörök egyike, hiszen a gyakran roppant összetett okok feltárása mellett olyan kérdéseket is felvet egyebek között, hogy hol vannak a magánélet határai, mekkora a hatalma az asszony verve jó szokásjogának, vagy épp mi a teendő akkor, ha netán a férj szenved el bántalmazást nap mint nap vérbő asszonyától. A szerző minden előítélettől, mentesen igyekszik a pszichológia területén belül több szempontból megközelíteni a témát. A családon belüli fizikai és lelki erőszak jellemzőinek összegzését követően a hozzátartozóikat brutálisan bántalmazó férfiak viselkedésének okait és mechanizmusát, majd a jelenség mögött meghúzódó általános okokat elemzi. forrás: kello.hu |
 | Casagrande, Carla - Vecchio, Silvana: A hét főbűn : a bűnök középkori története
Hét főfejezet alkotja a kötetet, ama hét főbűn szerint, amely a középkor folyamán vert fészket az európai keresztény gondolkodásban: kevélység, irigység, harag, restség, fösvénység, torkosság, bujaság. A katolikus hagyományban máig élő fogalmat a középkorból örököltük, pontos eredetét, célját, szerepét azonban kevésbé ismerjük. Az olasz szerzőpáros a felsorolt fogalmak sorrendjében, fejezetenként mutatja be az egyes bűnök történetét, a velük kapcsolatos vélemények és álláspontok változását, illetve a különféle vallási gyakorlatokban betöltött szerepüket. Mint a középkor eszmetörténetének neves kutatói, egyben sajátos körképet is nyújtanak a korabeli társadalomról, mégpedig - követve a középkor felfogását - mindegyik bűnt egy-egy társadalmi csoporttal vagy jelenséggel hozzák összefüggésbe, sőt az ezekkel kapcsolatos vélekedésekbe is betekintést engednek. Így például az irigység a királyi és nemesi udvarokhoz, valamint az egyetemekhez kötődik, a restség a szerzetességhez, a fösvénység az uzsorához stb. Carla Casagrande és Silvana Vecchio munkájukban az írott kultúra alacsonyabb szintjéhez tartozó latin és népnyelvű forrásanyagot éppúgy tekintetbe veszik, mint a szűk értelemben vett filozófiát és teológiát, vagy a középkori irodalom olyan közismert alkotásait, mint az Isteni színjáték vagy a Canterbury mesék. forrás: kello.hu |
 | Semmi mozdulat most : [Mikszáth Kálmán összes fényképe, válogatott ábrázolások]
Fővárosi, vidéki és határon túli gyűjtemények adták össze az anyagát annak a pazar kivitelű, tipográfiai szempontból klasszikus eleganciával készült fotógyűjteménynek, amely Mikszáth Kálmán "arcait" tárja a közönség elé a róla fennmaradt összes fénykép és jó néhány festmény, szobor, grafika tükrében. A források jegyzékével, bibliográfiával, fotósok és képzőművészek jegyzékével, valamint névmutatóval kiegészített mű előszavában Fábri Anna mutatja be az író és a fotográfia viszonyát, a látószögről és a látványról vagy a híres fotográfusokról szóló írásait, míg az utószóban Debreceni Boglárka ismerteti a kötetben látható 69 fényképet és 23 képzőművészeti alkotást. forrás: kello.hu |
 | A francia irodalom története
A francia irodalomról átfogó kézikönyv utoljára közel ötven éve, 1962-ben jelent meg. Dobossy László kétkötetes munkája (A francia irodalom története. 1-2. Budapest, Gondolat, 1963.) a huszadik századról csak részleges képet adhatott, míg a jelen kézikönyv immár a teljes századra tekinthet, ezenfelül a nem önállósult frankofón irodalmakról (Antillák, Fekete-Afrika, Magreb) is körképet nyújt. Az ELTE francia tanszékének munkatársai által írt kézikönyv a nagyközönséghez szóló, közérthető, lényegre törő áttekintés, mely elsősorban didaktikai szempontokat követ. Ezt tükrözi az egész kötet felépítése, ugyanis a főfejezetek korszakok szerint (középkor és reneszánsz, 17., 18., 19., 20. század) tagolódnak, az alfejezetek pedig műfaji, illetve kronológiai felosztást követnek. Ezenfelül minden főfejezet élén történeti áttekintés áll, mely az egyén és a társadalom időben változó viszonyát, az irodalmi ízlés alakulását befolyásoló polgári fejlődés különféle állomásait állítja középpontja. forrás: kello.hu |
 | Mackiewicz, Józef: A katyńi tömeggyilkosság : ez a könyv volt az első
Az 1940 tavaszi katyńi vérengzés a másik világháború egyik legvéresebb leszámolása volt, mely során az NKVD emberei több mint négyezer-négyszáz lengyel katonatisztet és elhurcolt polgári foglalkozású személyt végeztek ki a Szmolenszk közeli erdőben (a vérengzés más helyszíneken is folyt, s a legyilkoltak összlétszáma jóval tizenötezer fő felett lehetett). A tömegsírokat 1943-ban fedezték fel a Szovjetuniót megtámadó németek, s az esetet természetesen nyilvánosságra hozták, befeketítendő ellenfelüket, az akkor már a britekkel és amerikaiakkal szövetségben harcoló szovjeteket. Az 1943-ban zajló, német nyomás alatt munkálkodó, ám nemzetközi vizsgálóbizottság által végzett feltárásban részt vett Józef Mackiewitz is, aki elsőként 1948-ban jelentette meg tényfeltáró kötetét, A katyńi bűntény a dokumentumok fényében címmel, amely az első mű volt, mely lerántotta a leplet az aktuálpolitikai okokból eltusolt ügyről. Mackiewitz volt ugyanis az első, aki kimondta: nem a németek, hanem a szovjetek a felelősek a vérengzésért. Az azóta is számos nyelven megjelent mű első alkalommal olvasható magyarul. A szerző elsőként az előzményekkel kezd, bemutatva Lengyelország németek általi lerohanását, majd a szovjet beavatkozást és a tizenötezer fogoly nyomtalan eltűnésének körülményeit. A könyvben olvashatunk a vérengzés lefolytatásáról, korabeli dokumentumok és visszaemlékezések tükrében, majd részletesen megismerhetjük, hogyan is sikerült eltussolni az ügyet, annak ellenére, hogy gyakorlatilag mindenki tudta a kimondatlan igazságot (a szovjet hatóságok csak 1990-ben ismerték el felelősségüket). forrás: kello.hu |
 | Bibó István: A magyar demokrácia válsága
"S mit vésnek fel majd az én fejfámra? Bibó István. Élt.: 1945-1948." Bibó híressé vált, keserű, de találó önjellemzése jól jelzi milyen kiemelt jelentőségű és intenzív időszak volt ez a néhány esztendő, az ún. "koalíciós évek" életútjában. A kiadó centenáriumi Bibó István-életműsorozatának harmadik kötete az ebben az időszakban született írások legjavát adja közre. Az összeállítás középpontjában a híres címadó publicisztika áll. Az 1945 végén a Valóság című folyóiratban megjelent cikkben Bibó a jövőt illető aggodalmainak ad hangot a magyar demokrácia esélyeit mérlegelve, a politikai válságból kivezető utat keresve. A kötet Bibó cikkén és az általa generált vita dokumentumain túl a benne megfogalmazottakhoz közvetve-közvetlenül kapcsolódó írásokat tartalmaz: egy 1944-es kéziratot, egy befejezetlen tanulmányt, egy Marót Károlynak írt levelet. Végül Huszár Tibornak a Bibó Istvánnal készített életút-interjújából a koalíciós időszakot felidéző részlet zárja az összeállítást. Perecz László utószava a kötetben olvasható szövegek kontextusát vázolja fel, kitekintve a publicisztikai írás jelentős utóéletére is. forrás: kello.hu |
 | Bibó István: Politikai hisztériák
A kiadó Bibó István-centenáriumra időzített életműsorozata tematikus és kronológia rendben adja közre újra a politikai gondolkodó életművét. A sorozat második kötetének 1935 és 1949 között született írásait szerzőjük "a demokratikus legitimitás alapján álló európai egyensúly felépítése érdekében vetette papírra" - fogalmaz a tanulmány értékű utószót jegyző sorozatszerkesztő, Dénes Iván Zoltán. A kötet nagy részét Az európai egyensúlyról és békéről című, 1943-44-ben készített és befejezetlen kézirat alkotja, amelynek történeti-politikai elemzései eredetileg a második világháborút lezáró békét segítő szakértői anyagnak lettek szánva. Ebben a formájában ugyan nem valósult meg a mű, de egyes külön, részben átdolgozva megjelent részletei (A német hisztéria okai és története, A kelet-európai kisállamok nyomorúsága) Bibó leghíresebb szövegei közé tartoznak. forrás: kello.hu |
 | Máté Gábor: A test lázadása : ismerd meg a stresszbetegségeket
A természettudományos alapokon nyugvó orvostudományban sokáig nem vették komolyan az ún. stresszbetegségeket; azokat a - sokszor súlyos, sőt halálos kimenetelű - egészségügyi problémákat, amelyeket valamiféle negatív pszichés élmény vált ki. Az utóbbi időben azonban kezd megváltozni az ezekről alkotott vélemény: egyre több vizsgálat igazolja, hogy a lelki traumák nagyon is sokféle testi bajért felelősek. A szerző ezeknek egy speciális típusával foglalkozik: azokkal a betegségekkel, amelyeknek a hátterében gyermekkorból hozott rossz élmények állnak. Rengeteg példaértékű történettel alátámasztva vázolja fel a lelki eredetű betegségek manifesztálódásának folyamatát, ok-okozati összefüggését a pszichével és a múltbeli emlékekkel, áttekintve leghatékonyabb kezelési alternatíváikat is. Mondanivalóját óvatosan, fejezetenként bontja ki, először az elméleti alapokat letéve, onnan haladva a témakör összetettebb részei felé, folyamatosan saját praxisából származó esettanulmányokkal, illetve saját életéből hozott példákkal illusztrálva teoretikus fejtegetéseit. Könyve a két leglényegesebb pontig ível: kötete végén egyrészt rámutat a negatív gondolkodás és érzelmek destruktív erejére, másrészt áttekinti a gyógyulás hét fázisát. forrás: kello.hu |
 | Chang, Stephen Thomas: Az öngyógyítás teljes rendszere : belső taoista gyakorlatok
A keleti és a nyugati orvoslás mestere, a neves kínai származásbrit orvos, Stephen Thomas Chang jegyzi a jelen kötetet, amelyben negyven éves gyógyítói tapasztalatának összegzését nyújtja át a taoista elveken alapuló öngyógyítás iránt érdeklődő, alternatív gyógymódokra nyitott olvasóknak. Az elvégzendő gyakorlatokhoz semmifajta segédeszköz vagy különösebb ügyesség nem szükséges: bárki végezheti őket, rendszeres végzésük nemcsak a test, de a lélek és a szellem harmóniáját is ígéri. Az alapelvek (taoizmus, energia fogalma, illetve a keringés, a hét mirigy és az idegek elmélete) áttekintése után a különböző testtájak erősítését célzó belső taoista gyakorlatok leírásait tanulmányozhatjuk. Ezt követik a magasabb szintű meditációs, kontemplációs és légzési gyakorlatok, valamint azok a taoista előírások, amelyeknek betartása garantálja a holisztikus egészségmegőrzést nap mint nap. forrás: kello.hu |
 | Thomas, Elizabeth Marshall: A kutya lelki élete
Felüdülést, szórakozást és sok új ismeretet tartogat olvasójának a kötet egy olyan háziállatról, amelyikről sokan gondolják, hogy a lelkivilága nyitott könyv. Elizabeth Marshall Thomas kutyákról írott félig-meddig etológiai munkája joggal számíthat népszerűségre és nemcsak a kutyatartók táborában. Mert számtalan könyv foglalkozik a kutyákkal, arról viszont nemigen esik szó, hogy mit csinálnának cca. húsz évezrede domesztikált barátaink, ha nem szólna bele az életükbe az ember. A szerző harminc éven át figyelte kedvencei viselkedését, s szokásaik értelmezéséhez az emberi párhuzamok mellett segítségül hívta azokat a tapasztalatait, amelyeket a Baffin-szigeti farkasok tanulmányozása során szerzett. A főszereplők különböző fajtákhoz tartozó egyedek, sőt bizton állíthatjuk, egyéniségek: Misha, a mosolygásra is képes szibériai husky, "aki" rendszeres barangolásai során sok száz kilométerről is hazatalált, vagy itt van Maria, Koki, Suessi és Fatima, ráadásul akad köztük egy dingó is: Viva. Viselkedésmódjuk alkalmi, majd módszeres megfigyelése olyan tapasztalatokat eredményezett, amelyeket a felületes kutyatartók nem igen vesznek észre. A cseppet sem unalmas kutyahétköznapokat mulatságos kalandok, veszélyes találkozások, meghökkentő vállalkozások és megindító események tarkítják. Mindeközben megtudjuk, hogy a kutyák megérzik az elmúlást, továbbá, hogy van önbecsülésük, és ismerik a jogos sértettség állapotát. Persze létezik titok, ami a tudós számára is magyarázat nélkül marad, például a rendkívüli tájékozódóképesség. forrás: kello.hu |
 | Popper Péter: A pokol színei
Popper Péter vizsgálódásai színhelyéül ezúttal a színházat választja mint sajátos személyiség-lélektani műhelyt. Bevezető fejezetében - A pokol első köre: a komédiás és a varázsló - a címben jelzett két színésztípus személyiségjegyeit körvonalazza, majd e jegyekből bontja ki munkamódszerük sajátos vonásait, a rendezővel való kapcsolatuk eltérő jellegét. A pokol mélyebb bugyrai: az üres edény a színész eredendő, oldhatatlan magányának lényegi jegyeit tárja föl, a személyiségstruktúra érettségi mutatói, s egyéb jellemzői bemutatásával párhuzamosan. A harmadik és a zárófejezetben a vizsgált személyiségtípus lényegi vonásai kitágulnak; nem csupán a művész, a színész, hanem az ún. laza személyiségstruktúrájú ember életvezetése, napi konfliktusai, győzelmei és kudarcai leírásával bővül a kép. Popper módját ejti annak is, hogy - helyenként megszakítva a fő gondolatmenetet - kifejtse elgondolkoztató véleményét az európai színjátszásról, a kritika felelősségéről, s nem utolsósorban szakterülete, a pszichológia vizsgálati módszereinek eredményességéről. A kötetben olvasható még a szerző Útvesztő című kétrészes darabja, amelyet annak idején (1986-ban) a Pesti Vigadó mutatott be; ez egy rendházban történt halálesettel kapcsolatos nyomozás tragikomikus históriája. Az lsten komédiásai önvallomás értékű lélektani történet; a színészet pszichológiájáról szól, és arról a keserves útról, mely a "művész-polgár" szerelmi kapcsolatok kínokkal teli küzdelmét jellemzi. forrás: kello.hu |
